most majd kicsit belemerülök a táblagépek világába, ami nem jelenti persze azt, hogy eldobom a macbook-ot, hiszen munkagépnek nélkülözhetetlen… de, egy új élet kezdődik…
Új életérzés…
Posted: augusztus 8, 2011 in én, írás, brand, divat, fotó, gondolkodó, gyár, mac, pr, trendCímkék:ipad, mac
0
most majd kicsit belemerülök a táblagépek világába, ami nem jelenti persze azt, hogy eldobom a macbook-ot, hiszen munkagépnek nélkülözhetetlen… de, egy új élet kezdődik…
Tudom, hogy mindig is a Coca-colát jobban szerettem, de időnként kisértésbe esek és azt gondolom, hogy ki kell próbálnom a másikat is, hátha mégis jobb, legalábbis az adott pillanatban, de nem… Továbbra is nálam a Coca-cola az, amilyennek egy ilyen italnak lennie kell!
Időnként visszatérő történet az életemben a csillapíthatatlan fogfájás, aminek van pozitív hatása is. Eljön ugyanis az a pillanat, amikor már annyira fáj a fogam, hogy nem akarom ezt a problémát tovább hurcolni, hanem elmegyek a dokihoz…
Mióta a munkanapomat tízkor kezdem el és a vége soha nem kiszámítható, nehezen illesztem a munkahétbe, hogy magammal is kellene foglalkoznom, így történt, hogy ma például sikerült a legelső vendégként beülni a fodrászom székébe… Nem volt kellemes a társalgás, hiszem még félig mindketten aludtunk…
Megint elteltek úgy hetek, hogy nem írtam semmit, de legyen annyi elég a magyarázat helyett, hogy éppen egy ajtót próbálok becsukni magam mögött. Ez a dolog első gondolatként egyszerűnek tűnik, de azért mégsem az… De, talán ha minden apróbb harcot magam mögött tudhatok, akkor napokon belül lezárok mindent és becsukom az ajtót… Ezzel viszont egy következő ajtót kell hogy kinyissak, amit még nem tudom, hogy igazán milyen is lesz… Tehát a gyár elmúlt nyolc éve ezzel most itt lezárul, persze a gondolataimban még továbbra is élni fog, hiszen sokat tanultam ott, általa, amit nem lehet egyik napról a másikra lesöpörni az asztalról… Hogy milyen fejezet jön az én életemben, azt most még nagyon nehéz lenne meghatározni. Érdekes, hogy többen úgy viszonyulnak a dolgaimhoz, hogy el sem tudják képzelni azt a helyzetet, hogy ne tudnék valamit kezdeni magammal… Nos, én most éppen nem vagyok ennyire optimista…
Kicsit már unom, hogy lassan egy hete megállás nélkül esik az eső…
Ma reggel igen csak hülye ügyfélnek bizonyulhattam a CIB bank telefonos operátorai előtt, ugyanis egy olyan kérdéssel bombáztam őket már a reggeli órákban, amire egésznap nem találták a választ… Kérdés persze az, hogy igazából keresték-e?
(egy nappal később) vajon egy bank megengedheti magának tényleg, hogy 24 óra elteltével sem veszi fel a kapcsolatot az ügyfelével?
(két nappal később) előbb az ELMŰ-nél érdeklődtem, hogy vajon megérkezett-e a kiegyenlítése a számlámnak, de kiderült, hogy nem. Majd újabb telefon a bankba, ha már ők nem vették a fáradságot, hogy visszahívjanak. (kapcsolgatás után) Nem tudják mi történhetett, de még keresik a hibát. Arra a kérdésre, hogy esetleg miért nem értesítettek, nincs válasz…
(egy órával később) telefonos érdeklődésemre egy rövid idő múlva mégis megszületett a válasz, sajnálatos technikai zavar következtében nem sikerült az utalás, de az ügyintéző tájékoztatása szerint a mai napon kijavították a problémát és teljesítik az utalást.
(késő este, úgy éjfél előtt pár órával) sms érkezett, ami arról tájékoztat, hogy a hitelkártya keretemet túlléptem. Hívtam az ügyfélszolgálatot, mi lehet az, hiszen nem is nyúltam a kártyához…??? Kiderült, a bank elutalta a villanyszámlámat, természetesen egy olyan számláról, amelyen nem volt fedezet… Mondtam az ügyintézőnek, hogy akkor reggel munkakezdéskor várnék egy hívást ebben az ügyben… újra!
(újabb egy nappal később) délben már sikerült is felhívnia az ügyfélszolgálatnak, szerencsére megértették és már csak a helyreállítás és a hibák orvoslása volt, nem kellett semmit elmesélnem. Most így 5 nappal a tranzakció indítása után azért már egy kicsit unom is ezt a történetet…
Most, hogy kicsivel több időm jut a saját dolgaim rendezgetésére, elkezdtem olvasni a blog korábbi bejegyzéseit. Érdekes időutazás. Több helyen szívesen beleírnék, sőt lehet hogy ki is fogom egészíteni az akkori gondolataimat a mai tudásommal. Érdekes játék lesz…
folytatom…
Posted: május 2, 2010 in én, írás, blog, gondolkodó, gyár, mac, pasi, pr, reklám, twitter
(…) Mármint, hogy folytatom a blogírást, bár tudod ezt párszor mostanában megígértem, de talán most jobban be is tartom, meg aztán időm is lesz rá jobban. Mert ha most itt a magyarázkodás rész jönne, akkor leírhatnám, hogy mennyire elfoglalt voltam az elmúlt időkben, de jobban magamba nézve, inkább csak lusta. Most viszont lesz időm, sőt lehet hogy az eddigi témák mellé felsorakozik egy újabb az újélet- és munka kereső…
Az élet fura játéka, hogy egyik pillanatban elém dob valakit, aztán mire oda nézek, már el is lökte tőlem… vajon miért van ez így? hol rontom el? vagy lehet hogy nem is rontom el, hanem pont ennyi időre van szükség ahhoz, hogy kiderüljön nem lesz jó? mennyi, mennyi kérdés…
Az idő közben elszaladt és a rengeteg elfoglaltságom közepette mégsem tettem eleget korábbi ígéretemnek, nem folytattam itt a blogírást, hanem inkább a twitteren jegyzem le a gondolataimat. De, most lehet hogy mégis kicsit bővebben fogok írni, mert amott a 140 karakter kevésnek bizonyul erre…
Majdnem egy év szünet után, úgy döntöttem folytatom… Lehet, hogy ez alatt az egy év alatt sokat változtam, de az majd ki fog derülni úgy is…
Ha nem is 24 karátos aranygombos limitált széria, de az enyém és nem londonból, hanem budapestről. Magamnak!
