zaklatottan és magányosan

03Oct08
Ma egész nap valami fura dolog bújkált bennem és ez délutánra teljes depibe sodort. Rossz volt úgy hazajönni és rossz így egyedül itthon lenni, de úgy tűnik éppen senkinek nincs rám szüksége…

Filed under: gondolkodó, én, írás   |  2 Comments
Tags: ,

2 Responses to “zaklatottan és magányosan”  

Feed for this Entry Trackback Address
  1. 1 D on október 6, 2008 said:

    még szép, hogy szükségünk van rád! :)

    Válasz
  2. 2 urbanmale on október 6, 2008 said:

    Kedves vagy D., én most másképpen érzem… :(

    Válasz

Leave a Reply